Mesélj, Anyukám! (Éva magazin)

Magyarországon a tavalyi évben született babák 40 százaléka császármetszéssel jött világra. A magas arány ellenére még mindig sok a tabu és tévhit a témában, ezért a legújabb adásban négy császáros anyuka kendőzetlenül kitárgyalta saját szülésélményét, valamint annak pozitív és negatív kihatásait.

Papa-Mama-Gyerekek... 1 lakás, 2 gyerek, 4 kerék... Számtalan, ezekhez hasonló, bevésődött közhelyet hallva nőttünk fel, vagy nevelkedtünk, melyek lényege, hogy egy család egy apából, egy anyából és azok gyermekeiből állhat. Csak és kizárólag. 2020-ban azonban már tudjuk és bátran ki is jelenthetjük, hogy ’klasszikus’ családmodell nincs. Családok vannak. Egyszülős családok. Egy gyerekes családok. Nagycsaládok. Elvált családok. Mozaik családok. Szülő nélkül maradt családok. Gyerek nélküli családok. Speciális igényű gyermeket nevelő családok. Többnyelvű családok. Örökbefogadó családok. Szivárványcsaládok. CSALÁDOK. Ebben az adásunkban vendégünk két anya, Rebeka és Judit, akik egy párként, egy szülőpárként nevelik hamarosan 2 éves ikerlányaikat. Hogyan lettek egy család? Miként telnek a mindennapjaik? Milyen nehézségekkel kellett és kell nap mint nap megküzdeniük? Erről és még sok minden másról fognak nekünk mesélni.

Külön kassza vagy közös kassza? Jó, de kinek a pénze? A tiéd? Az enyém? A miénk? Ki mit fizet? Tabu téma, nem szeretünk róla beszélni, de közben meg ha szóba kerül, mindenkinek megered a nyelve. Mindenki máshogy csinálja, mindenki úgy, ahogy neki jó. De ki, hogy csinálja? Miért pont úgy? Kinek mi vált be? A családi kassza témát járjuk körül most nagyon alaposan és őszintén – nyolcszemközt.

A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozatának, a Játékidő legújabb epizódjának vendége Földi Barbara, kétgyermekes édesanya. Barka az ÉvaMagazin.hu munkatársa, aki a tudatos életmódra törekvést tűzte ki zászlajára. Cikkei mellett társadalmi vállalkozásával, workshopjaival, erasmus programjaival külföldön és idehaza is oktatja az átgondoltabb, felelősségteljesebb életmódot. Fenntarthatóságról beszélni ma már nem kuriózum. Nem azért vesszük elő időről időre ezt a témát, hogy valamilyen divatot kövessünk. Jelenleg az emberiség jóval több erőforrást használ fel, mint amennyit azok újratermelődése megengedne. A Játékidő legújabb epizódjában arról beszélgettünk, hogyan alakíthatunk ki egy fentartható gyerekszobát. 

A játékok jók, mert amellett, hogy nem csak szórakoztatják, de akár fejlesztik is gyermekeinket, egy jó játéknak köszönhetően anya akár még melegen is meg tudja inni a kávéját, vagy kicsit rendbe tudja tenni a lakást. Ám maga a játék, mint olyan, ennél még csodálatosabb dolgokra lehet képes. Segíthet kimondatni dolgokat, megoldani problémákat, javíthat a szülő-gyerek kapcsolaton is, és egy nagy, közös, hétvégi legózás vagy társasjátékozás az egész családra jó hatással lehet. Hogyan gyógyíthat a játék, segíthet gyermekünknek jobban megnyílni? És milyen hatással lehet ránk, felnőttekre akár napi pár perc közös játék? Bojti Andrea pszichológussal, a Régió játék szakértőjével beszélgetünk ma a játékok csodálatos erejéről.

A Mennyibe kerül egy gyerek? kérdésre adott összegszerű válasz akkor, amikor még picik, rövid számolgatás után, pár spórolási trükköt is belekalkulálva, nem lesz egy annyira nagy összeg. Még több gyermek esetén sem feltétlenül, mert bár több az éhes száj, de sok mindent nem kell újra megvenni, tudja a kisebb testvér is használni, hordani, 3 gyerektől pedig sok minden lesz kedvezményes, akár ingyenes. De akkor ugorjunk most picit egyet előre az időben. 10 év múlva vagyunk. Amikor már nem jó a tesó levetett ruhája. Amikor már telefon és laptop kell mindenkinek – nem csak anyának és apának. Amikor már mindenki iskolába jár, amikor már továbbtanulási tervek vannak, különórák tömkelege. Amikor hívogatnak a külföldi tanulási lehetőségek és lehet, hogy még távolinak tűnik a gyerek vagy gyerekek kirepülés, valójában tudjuk, hogy egy szempillantás és itt van. Miből fogjuk fizetni az egekbe szökött albérlet árakat? Az egyetemi oktatást? Vagy hogyan tudunk, tudunk-e majd segíteni gyermekeinknek saját lakáshoz jutni? És egyáltalán abban, hogy ne üres zsebekkel vágjanak bele a nagybetűs életnek? És akkor még fel se tettük azt a kérdést, ami minden szülő rémálma: a „Mi lesz velük akkor, ha velünk történik valami?” De most feltesszük, mert ez a beszélgetésünk arról fog szólni, hogyan gondoskodhatunk a gyermekünk jövőjéről most és az elkövetkezendő években. Segítségünkre Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja érkezett, aki pontosan érti, miről beszélünk, hiszen maga is két gyermek édesanya.

Még egy országon belül is más, hogy milyen anyának, lenni, gyereket nevelni, babát várni, mik a szokások, hagyományok, lehetőségek. A világban szétnézve pedig plána olyan dolgokkal találkozhat az ember, hogy csak mereszti a szemét. 'Anyaság a világ körül' sorozatunkban egy Abu Dhabiban élő magyar anyukával, Voit Eszterrel beszélgettünk, aki részletesen avatott bele minket az Egyesült Arab Emírségek fővárosában élés előnyeibe és hátrányaiba egyaránt.

Magyarországon évente 8000 baba jön a világra túl korán, vagy túl kis súllyal, akiknek emiatt első napjaikat, de akár heteiket is a koraszülött osztályon kell tölteniük. Míg mi aranyórázunk, már éjszakázunk, szenvedünk a sebeinkkel és a tej beindításával, addig sok esetben ezeket a babákat édesanyjuk sokáig meg sem foghatja, karjába sem veheti, amíg nem elég erősek, nem nőnek meg elég nagyra. A súlyosodó járványügyi helyzet miatt ma a beszélgetésben mind online veszünk részt. Így vendégeink is: Szili-Tóth Zsófia, akinek kisfia rekeszizomsérvvel született, ami miatt a szülés után rögtön a Bókay Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályára került. És Kálmán Annamária is, a Bandussal az élet Instagram írója, akinek kisfia a 26. hétre született, emiatt pedig 3 hónapot töltött a PIC-en, ebből 2-ben édesanyja is vele volt végig, mellette. Ma, november 17-én, a koraszülött babák világnapja alkalmából ők mesélnek nekünk.

Aki maga is elvált szülők gyermeke, az tudja, hogy milyen csonka családban felnőni. Aztán amikor felnőtté válunk és anyák leszünk, még ha tudjuk is ezt, sokszor mégis elképzelni sem tudjuk, milyen lehet a másik oldalon lenni, milyen lehet egyedül felnevelni akár egy gyereket is. Aki már szülői szerepben van, biztosan ismeri azt az érzést, amikor egyedül tölt huzamosabb időt a porontyával. A GYED időszak alatt, egy-egy húzósabb, mondjuk fogzós nap után számoljuk vissza a perceket, nézzük az órát, hogy mikor jön már haza a férjünk a munkából. Amint átlépte a küszöböt – kis túlzással – már adjuk is át neki elsőszülöttünk, hogy a fürdőszobaajtót magunkra zárva egy kicsit fellélegezzünk. De mi van azokkal az édesanyákkal, akiknek nincs váltótársuk? Akiknek úgy alakult az életük, hogy a hónapok túlnyomó részében egyedül kell ellátniuk a gyerkőcüket? Akiknek nincs az éjszakákon kívül szusszanásnyi idejük sem? Akik mindig készenlétben vannak? És akik, ha kell, egyedül töltik a szentestét, minden évben. A Mesélj, Anyukám! podcastunk legújabb epizódjában Pataki-Nagy Éva volt a visszatérő vendégünk, hiszen egy korábbi részben, még az első évadunkban az egyedülálló anyaságról a covid, karantén idején már mesélt nekünk. Most visszajött pár évvel később, és kendőzetlen őszinteséggel mesélt az egyedülálló anyaság minden oldaláról.

Miután megnéztük és meghallgattuk az anyukák autós videocastja, bevalljuk őszintén, nekünk is megjött a kedvünk egy ilyen beszélgetéshez. Ezért arra gondoltunk, hogy ha most ők úgyis a műsorral nyári szünetre mentek, meglepetésből mi is beülünk egy Suzukiba, megyünk vele egy kört és beszélgetünk az autókról, vezetésről, autóválasztásról és vásárlásról és minden másról, ami ezzel kapcsolatos – apa, illetve férfi szemmel. Míg a lányok egy napszélsárga, automata Suzuki Vitarában vették fel az évad két utolsó záró epizódját, addig mi egy Suzuki S-CROSS-t próbálunk ki és beszélgetünk egy nagyot közben. Jó szórakozást hozzánk!

„A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad játék.” – mondta dr. Vekerdy Tamás, amivel mi is teljesen egyetértünk. De mivel, mit és hogyan játsszon a gyermek? Milyen a jó játék? Egyedül játsszon, testvérével vagy, szülőkkel? Szükséges, hogy mindig fejlesztő játékokkal játsszon? És miért fontos, hogy néha unatkozzon a gyermek, hogy ne szórakoztassuk őt mindig valamivel, hogy egyedül is megtanuljon játszani? És mindenre hogyan tudjuk megtanítani őt? A mai részben a REGIO JÁTÉK szakértője, Bojti Andrea, kétgyermekes anyuka, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus érkezett segítségünkre, hogy megválaszolja ezt a sok-sok kérdést.

2022.május 22-én élőben találkozhattunk az Etele Plázában, egy közönségtalálkozó keretein belül. Az élő Mesélj, Anyukám! beszélgetés rögzítésre került, melyet ezúton teszünk közzé. Számtalan kutatás bizonyította, hogy a várandósság során is, de a szülés után pláne, hatalmas változásokon megy keresztül a nő - vagyis addigra már anya - agya. Ám egyáltalán nem rossz irányba, sőt... Viszont egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy az első évben átlagosan 700 órával alszunk kevesebbet, mint szoktunk, ami további változásokat tud előidézni a megváltozott agyi működésünkben. De hogy milyen hatással volt és van ez ránk? Arról két vendégünkkel, Dobó Ági YouTuber, blogger, két gyermekes édesanyával és a nemrég harmadik gyermekének életet adó énekesnővel, Marge-dzsal beszélgetünk.

1 hét bölcsi - 2 hét otthon, 2 hét ovi - 1 hét otthon. Minden édesanya jól ismeri ezt a sormintát, amiben a közösségben töltött napokat betegségek váltják fel. Nem egyszerű az ősztől-tavaszig terjedő időszak. Nem, nem egyszerű. Pláne most a pandémia alatt, amikor a legkisebb köhintésre, tüsszögésre is hazaküldik a gyerekeket. A szülő pedig széttárja a kezét, hogy akkor most mit tegyen: menjenek orvoshoz, vagy elég a meleg tea és a plusz vitaminforrás? Hogyan készítsük fel a gyerekek immunrendszerét? Hogyan küzdjük le leggyorsabban a betegségeket? És mikor szükséges meglátogatnunk a doktort? Ezekre a kérdésekre segít megtalálni a választ Dr. Lengyel Boglárka, gyermekorvos.

A tömegközlekedési járművekért rajongó totyogóst már buszvezetőként könyveli el a család, a babák haját ollóval megigazító ovist meg fodrászként. Aztán az iskolába kerülve a lényeg már csak az, hogy jól tanuljon a gyerek, de legalább jó jegyei legyenek, hogy aztán majd egyetemre mehessen és minimum ügyvéd vagy orvos váljék belőle. De 15, 20, 25 év múlva még vajon lesznek ezek a szakmák? Hiszen amikor például én voltam gyerek, ha édesanyámat kérdezték, mi lesz ebből a lányból, biztos nem azt mondta, hogy social media szerkesztő, hiszen még híre hamva sem volt a közösségi médiának. Az Edisonplatform 21 lecke elnevezésű 21 leckéje azoknak a 21. századi szülőknek szól - és segít -, akik szeretnének megismerkedni a jövőben fontos kompetenciák és tudás világával, és a hogyan továbbal. Ennek kapcsán mai vendégeink Veres Rita, az Edisonplatform vezetője és Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, a Spark Institue volt vezetője és az Edisonplatform Gondolkodó körének oszlopos tagja, valamint szakértőjük, például a 21 leckében is.

Anya mindent megold. Főz, mos, takarít, gyereket nevel, hol óvodapedagógus, hol szakácsnő, hol anyatigris, hol szexi vadmacska, ha kell, fejlesztő, takarítónő, egy két lábon járó naptár és jegyzetfüzet, és amikor már semmire nem elég a GYED, akkor pénzkereső, dolgozó nő is. De hol van mindezek mögött A szerepek és feladatok mögött a nő? A nő, aki néha kikapcsolódna, énidőzne, olvasna, 3 óránál többet aludna – még akár több részletben is? Aki elmenne néha a barátnőivel kávézni vagy apával kettesben vacsizni? Aki elfárad, aki töltődésre vágyik, aki néha átadná a terhet, vagy legalább osztozna vele picit mással? Miért akarunk mindent egyedül megoldani? Miért olyan nehéz segítséget kérnünk? Miért van lelkiismeretfurdalásunk, ha csak egy órára ott hagyjuk a gyereket apára, amíg elmegyünk futni vagy a fodrászhoz? Neked van segítséged? És kérsz segítséget? Családtagét, barátét? Vagy akár olyanét, akinek fizetni kell? Miért érzed magad ettől rossz anyának és miért vagy pont hogy jobb anya ettől? Ma erről a segítségről és a segítségkérésről beszélgetünk, nyolcszemközt.

Még a mi anyáink, nagyanyáink igen nagy százaléka húszas éveik elején már legalább egy gyermekes édesanyák voltak, ma már egy ilyen korú anyuka kifejezetten fiatalnak számít – negatív értelemben. Sőt, ebben a korban azt várják el tőlünk, hogy tanuljunk még, vagy ami a kedvencünk: éljünk. Mintha gyerek mellett nem lehetne élni vagy a szülés után egész egyszerűen véget is érne az életünk. Emiatt sokaknál ki is tolódott a gyermekvállalás ideje, átlagosan 30 éves koruk körül vállalják a nők az első gyermeküket, és már nem kizárt, ha valaki akár 45 évesen válik anyává. Ennek ellenére mégis sokan, sőt, talán újra egyre többen mernek belevágni a gyerekvállalásba fiatalon, mint vendégünk, Nyári Dia, aki 24 évesen lett várandós. Mindig is arról álmodozott, hogy fiatalon legyen anya? Milyen volt a terhessége? Jobban bírta-e huszonévesen a szülést, az éjszakázást, mint idősebb anyatársai? És milyen egyáltalán ilyen fiatal édesanyának lenni? Erről mesél nekünk ma Nyári Diána, színésznő, a 2,5 éves Zétény anyukája.

Anya mindent megold. Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk. De biztos vannak számotokra is olyan dolgok, amikről egyáltalán nem gondoltad a gyermekvállalási előtti időkben, hogy képes leszel rá. Mik ezek? Egy kézzel csinálni... bármit? Alvás nélkül élni? Vagy akár egyáltalán életben tartani és még magad számára is jó, elég jó anyának lenni? A mai, EcoFamily által szponzorált adásban azokról a szuperképességekről beszélgettünk hárman, amelyekre azóta tettünk szert, mióta anyukák lettünk. Gyere, hallgass meg minket, aztán mesélj: mi a te szuperképességed? :)

A 47. Mesélj, Anyukám! adás felvételekor kezdődött minden, aminek a témája: Milyen volt anyának lenni évszázadokkal ezelőtt?, amely epizód vendége Budai Lotti történelmi regényíró, hobbi nőtörténész volt. Aztán ebből a találkozásból pár hónappal később az ÉvaMagazin.hu következő nagysikerű műsora született meg, a Micsoda nők voltak! Budai Lotti és Zubor Rozi közös podcast műsora. És a dolog itt még mindig nem ért véget, a műsorvezetők fejéből ugyanis a Micsoda anyák voltak! könyv gondolata is kipattant, amely könyv október 19-től a könyvesboltokban is megvásárolható. Hogy miről szól a könyv? Miért pont az anyaság? És mely "micsoda nők" anyaságát, és miért pont az övéket dolgozták fel a szerzők? Erről mesélt Lotti és Rozi ebben a részben, néhány kulisszatitkot és érdekességet is elárulva a könyv készültéről és arról, miről is olvashatunk majd benne.

A KSH adatai szerint az infláció 24,5 százalékos a múlt évhez képest. Az élelmiszerárak pedig 44,8 százalékkal emelkedtek. "Tegnap kiflit sütöttem, mert annyira felidegesített, hogy 120 forint a pékségben egy vajas kifli, hogy azt mondtam, hogy akkor inkább sütök." - mondta a Mesélj, Anyukám! podcastunkban négy gyermekes műsorvezetőnk, Lugosi Dóri. De hogy spórolunk még? Milyen tippjeink, trükkjeink lettek az elmúlt hónapokban? Hol és mit vásárolunk? Erről beszélgettünk a legújabb adásban!

Ez itt a JÁTÉKIDŐ podcast, a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast sorozata, amelyben a játékok csodálatos világát járjuk körbe adásról-adásra 8 epizódon keresztül. A műsorvezető Endrész Timi, az ÉvaMagazin.hu szerzője, a Mesélj, Anyukám! podcast műsorvezetője, és kétgyermekes anyukaként a játékok amatőr szakértője.   A játék a gyermek alapvető tevékenysége. Segítségével érzelmi, értelmi, szociális fejlődés, a képzelet és a kreativitás szárnyalása jön létre. A podcast csatorna első vendége Gyaraki Dávid a REGIO JÁTÉK marketingvezetője, három gyermek büszke édesapja. Ebben az epizódban azt a témát járjuk körbe, hogy mennyi játéka legyen egy gyereknek?  

Kevés olyan szülő van, aki most ne lenne stresszesebb, és nem lesz napról napra egyre türelmetlenebb, fáradtabb, ingerültebb, szakad el hamarabb nála a cérna, mint egyébként. Teljesen normális, hiszen olyan heteket, hónapokat élünk, ami teljesen eltér a megszokottól. Amihez nem szoktunk hozzá és amire még felkészülni sem tudtunk. "Most az is ordibál, aki egyébként nem szokott" - írtuk egy Famiily.hu-s cikkünkben. A cikkben is és most a podcastban is megerősíti ezt egyik, már visszatérő vendégünknek számító, Tomsits Tímea, az Éva és a Gyereklélek magazinok főszerkesztője, aki pszichológus, valamint maga is édesanya, és aki bevallotta nekünk: ő is került olyan helyzetbe az elmúlt hetekben, hogy emeltebb hangon szólt a lányához. Akárcsak másik vendégünk, a kétgyermekes édesanya, Szabó Sári, aki csokornyakkendő tervező, social media manager, kaligráfus, de most mint újságírót, mint az Apa magazin szerzőjét hívtuk vendégül, hogy meséljen a karantén alatti gyereknevelési módszereiről, a mindennapjaikról. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Nem minden kislány szeret babázni és nem minden kislány álma, hogy ha nagy lesz, anyuka lesz. Sőt, felnőttként sem álmodozik gyermekvállalásról, az anyaságról minden nő. Így volt ezzel Bánhidi Dóra, a Jógakaland alapítója is. Aztán az élet átírta a forgatókönyvet. Megérkezett az életébe kisfia, Ármin, aki alapjaiban változtatott meg Dóri körül és Dóriban is mindent. Az anyaság hatására egy új nő született, aki már tudja, már látja, hogy az anyaság nem elvesz sem belőlünk, sem az életünkből, hanem pont hogy hozzátesz. Erre Dóri és a Jógakaland története az egyik legjobb példa! De mit szólt hozzá, amikor kiderült, hogy kisbabát vár? Milyen volt az első találkozás? Milyen a kapcsolata a kisfiával és miben változott a véleménye az anyaságról most, hogy már ő maga is édesanya? Ezekről faggattuk Dórit.

Hogy menjen-e bölcsibe a gyerek vagy ne, egy olyan kérdés, ami súlyos gondolatokat, akár szorongást és görcsöket is okozhat egy édesanya számára. Mert itthon valahogy még mindig él az a vélemény, hogy egy gyereknek minimum 2, de inkább 3 éves koráig az anyja mellett a helye, hogy nem kell neki a társaság, mert ilyenkor még úgysem együtt, hanem inkább egymás mellett játszanak. De a sokszor kéretlen tanácsok is azt mondják, hogy “szaranya” vagy, ha úgy döntesz, vagy ha úgy tudod megoldani az életed, hogy bölcsödébe jár a gyereked. Persze szuper, ha egy anyuka otthon tud és akar maradni és úgy adni meg mindent a gyerekének. De valóban rosszabbul jár az, akinek bölcsibe kell menni? Egyáltalán van-e a témában jó vagy rossz, nem inkább a gyerek és a saját személyiségünket kell megvizsgálni, mielőtt mások mondatai a saját valóságaink fölé kerülnének? A témában beszélgetőtársaink Domján Mia a satnamjoga.hu alapítója, jógaoktató egy két éves kislány Lili anyukája és Záborszky Zsófia az Anyatükör nevű oldal alapítója, pszichológus egy 2 éves kisfiú anyukája.

Neked fontos, hogy olyan felnőttet nevelj a gyerekeidből, akik szeretnek sportolni, és egészségesen viszonyulnak a mozgáshoz? Akkor hallgasd meg a legfrissebb adásunkat!

A mozgás pozitív és jótékony hatásait már mindannyian ismerjük. A Generali a Biztonságért Alapítvány kiemelt céljai között szerepel az egészségmegőrzés - sok más mellett például a mozgással együtt. Ennek egyik legjobb és legpopulárisabb módja manapság a futás. Idén április 15-én 10. alkalommal kerül megrendezésre a Generali Run Balatonfüred, azaz a nagy családi futás. Mert ahogy az összes többi sportot, a futást sem csak egyedül lehet csinálni. Itt, ezen az eseményen is lesz babakocsis futam, és váltóban futásra lehetőség is. Szóval minden adott egy nagy, közös, sporttal megspékelt családi programhoz. De mit sportolunk mi - akár egyedül, akár közösen a családdal? Hogyan és mióta kúszott be a testmozgás az életünkbe? Hogyan próbáljuk elérni, hogy a gyerekeink mindennapjának is része legyen a sport? Többek között erről is beszélgetünk a legújabb részben!

Nincs most senki könnyebb, vagy nehezebb helyzetben. Most marha nehéz mindenkinek. Aki karanténban van otthon a gyerekekkel, annak azért nehéz, aki tök egyedül van, annak meg azért. Aki home office-ban dolgozik a gyerekek mellett, annak azért nehéz, aki munka nélkül maradt, annak azért. Akinek agyára megy napi 24 órában a férje, annak azért nehéz, aki elvált, egyedülálló és semmi segítsége, annak azért. Ebben az adásban ez utóbbi kapcsán hívtunk meg vendégül két édesanyát, két elvált, egyedülálló édesanyát, hogy meséljék el, hogy próbálják meg ők túlélni ezt az időszakot. Zorátti Adri és Pataki-Nagy Évi a vendégeink. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Fiú vagy lány? Mindegy, csak egészséges legyen... De mi jön azután, ha kiderül, hogy nem egészséges? Hogy kacifántos? Ahogy én magam általában mondani szoktam? Ezekről általában nem beszélünk. Az érintettnek nyilván fáj beszélni róla, a kívülálló pedig nem mer kérdezni. Ha meg merünk, akkor nem tudjuk, hogy hogyan kell, mit lehet, egyáltalán mit illik kérdezni. A mai adásban Dóri kicsit a vendégünk is lesz, akinek ugyanis második gyermeke, Zoárd Down-szindrómával született. Ő erről fog mesélni. És meghívtuk még közénk Berkeiné T. Petrát is, aki Olívia lányáról, a kislány állapotáról és arról fog mesélni, hogy milyen is egy speciális igényű gyermek anyukájának lenni.

Újra itt a megújult Mesélj, Anyukám! podcast, ami ezentúl videós formában is elérhető, és még több különböző élethelyzetben lévő édesanya történetét mutatjuk be, szakértőkkel, sztárvendégekkel és új műsorvezetői csapattal! A hatodik évad második részében Birta Brigi, az ÉVA magazin főszerkesztője, Frey-Kovács Brigi, a brand online szerkesztője, és Füstös Móni, a Pozitív Fegyelmezés videókurzusok és tréningek megálmodója beszélgetett egy igen sokrétű témáról, mégpedig arról, hogyan lehet JÓL nevelni a gyerekeket. Egyáltalán lehetséges? Milyen stílusok, módszerek és eszközök vannak?

Azt mondják, hogy a magyar nagyon panaszkodós nemzet. Náluk többet csak az anyák panaszkodnak. „Minek szült az ilyen, ha állandóan panaszkodik?” „Bezzeg más a tíz ujját odaadná, ha legalább egy gyereke lenne.” Mind tudjuk, milyen sokat tud segíteni már az is, ha bizonyos dolgokat, gondolatainkat, szavak formájában kiadjuk magunkból. Ha kimondjuk, ami bennünk van. De lássuk: mennyit panaszkodunk mi? Miről, kinek és mikor szoktunk panaszkodni? Jó-e a panaszkodás – ha mi vagyunk a panaszkodók, vagy akár a panaszt hallgatók? Mennyire káros, ha bent tartjuk a negatív gondolatokat? De mennyire káros az is, ha beindul a panasz cunami? És mégis: mi lehet a panasz leghatékonyabb ellenszere? Erről beszélgetünk ma, a harmadik évadunk utolsó, záróepizódjában.

A felelős pénzügyi kultúra kialakítását már érdemes korán elkezdeni, hiszen a gyerek véleménye a pénzről változhat a koruktól, a családjuktól és a környezetüktől függően. Ebben a szülők mellett az oktatásnak is fontos szerepe van, de megfelelő termékekkel, információ biztosításával, a banki ügyintézők szakmai támogatásával és edukációs törekvéseikkel a pénzintézetek is fontos részt vállalnak. De hogyan? Erről szól a legújabb Mesélj, Anyukám! podcast epizód!

Sajnos a statisztikákból tudjuk: nem kell, hogy egy párnak gyermeke legyen, hiszen 10-ből 7 házasság végződik válással. Ha van gyerek, ha nincs. Ám az előző adás óta azt is tudjuk, hogy nagyjából ugyanilyen arányban viseli meg a párok kapcsolatát az, hogy gyermekük lesz. Szülővé válni önmagában is nagyon nehéz. És egy boldog, jól működő párkapcsolatot fenntartani is szintén az. A kettő együtt viszont életünk egyik legnagyobb kihívása. Sok, túl sok párkapcsolat nem bírja ki a gyermekáldás próbáját. Elmegyünk egymás mellett, és néha olyan távolra kerülünk, hogy nem is tudunk már újra visszatalálni a másikhoz. Valentin-nap lévén azonban egy sikertörténetet hoztunk. Szilágyi Virág, az IkerSiker könyv írója, két ikerfiú anyukája a vendégünk, aki hamarosan ünnepli majd férjével a 10. házassági évfordulójukat, és ez alkalomból újra IGEN-t mondott a férfi lánykérésére és egy újbóli esküvőre. Pedig 1 éve majdnem véget ért a közös történetük. Hogy mi történt? Hogy találtak vissza egymáshoz? Hogyan találhatunk vissza egymáshoz? Illetve mit tehetünk, hogy ne jussunk el idáig? Erről beszélgettünk Virággal.

Viccesnek tervezett, gondolt, vélt mémeknek a sokasága foglalkozik azzal, hogy az anyáknak külön „wine o’clock”-juk van, hogy az anyák megérdemlik a nap végén azt a pohár bort, hogy az anyák kedvenc itala a kávé mellett a bor. Vagy a whiskeykóla. Vagy tökmindegy... Elnevetgélünk rajta, már csak azért is, mert elég sokunknak volt vagy épp van olyan időszaka, amikor tényleg gyakrabban pukkan/na az a bizonyos dugó. Az alkoholhoz való fordulás, ahogy minden más függőség is, valami probléma jele. A probléma megoldása viszont biztos nem a függőségben, jelen esetben az alkoholban rejlik. Hogy mennyire nem, hogy sajnos mennyivel nő az alkoholt rendszeresen fogyasztó, sőt, az alkoholistának nevezhető nők száma, és arról Gubucz-Pálvalfi Sejlával, a Pálfalvi Centrum alapítójával, addiktológiai konzultánssal beszélgettünk, aki rengeteg fontos dolgot mondott el ebben az adásban, többek közt azt is, hogy: „nincs olyan alkoholfogyasztás, ami biztonságos”. A többi útravalóért hallgasd meg a legújabb részünket!

Új évad, régi félelmek: visszatérnek a gyerekek az óvodába, iskolába, velük pedig a bacik és a betegségek visszatérnek az otthonainkba. Van megoldás? Persze! Indul a Mesélj, Anyukám! hetedik évada!

Mézeskalács illat, ünnepi fényárban úszó ablakok, karácsonyi dalok és a lakás különböző pontjait a család – de leginkább a gyerekek - elől gondosan elrejtett ajándékok. Most már nagyon a finishben vagyunk. Most már csak maximum csomagolópapírért szaladunk el a boltba, mert az utolsó tekercs is elfogyott. Vagy esetleg még egy kis szaloncukorért, mert attól félünk, kevés lesz. De most már mi is próbálunk lassítani. Befejezzük a munkát, az utolsó cikkeket is megírjuk, az utolsó posztokat is beidőzítjük. Helyüket a konyhai sütés főzés váltja fel, pár karácsonyi film a Netflixen, nagy közös családi játékok és persze az elmaradhatatlan összeveszések. Most már teljesen átjár minket a karácsony szelleme, befészkelte magát a bőrünk, a csontjaink alá. Úgyhogy ma csak a karácsonyról fogunk beszélgetni. Hogy milyen volt a mi gyerekkorunkban és milyen most, amikor mi felelünk a gyerekeink felejthetetlen karácsonyi emlékeiért. Így karácsonyozunk mi!

A fenntarthatóság és a tudatosság 2022-ben már nem csak egy divathullám. Az életünk, a jövőnk. A gyerekeink élete, a gyerekeink jövője. De hogyan öltözködhetünk csinosan, divatosan, egyedien, kényelmesen, alkalomhoz illően fenntarthatóan mi magunk? És hogyan tehetjük ezt meg a gyerekeinkkel?   Miért szükségtelen 20 garnitúra új ruha egy újszülöttnek és miért fontos, hogy jó minőségű ruhákat vegyünk ovis vagy iskolás korú gyerekeinknek? Miért válasszunk olyan márkákat, akik tudatosan előállított termékeket árulnak? Mit jelent az organikus pamut és mit az újrahasznosított poliészter? És miért ezek mellett tegyük le voksunkat?   Alaposan körbejárjuk az öltözködési témát és a fenntarthatóság fontosságát a divatiparban a mai adásban, amelyet az az F&F támogat, akiknek új, Kids névre hallgató gyerekruha kollekciójuk kiváló minőséget biztosít pénztárcabarát árakon.  

Nem könnyű kitalálni, hogy szülés után mikor kezdjünk újra dolgozni, és akkor ezt hogyan tegyük? Részmunkaidőben vagy teljesben? Hogyan lehet beiktatni egyáltalán? Várjuk hallgatóink véleményét is!

Két kismamával beszélgettünk, hogyan élik meg az életük legszebb időszakaik közé tartozó várandósságukat a járvány idején. Hogyan védik magukat, szoronganak-e, járnak-e kórházba, milyen szülésre készülnek és milyen érzések vannak bennük a kapcsán például, hogy mivel a járvány miatt mindenki karanténban van, így például egy jó darabig a nagyszülőkkel sem ajánlott érintkezni, nem tudnak jönni segíteni, de még a babát sem láthatják majd, maximum online. A második babáját váró 25. hétben lévő Bársony Rebekával és a gyakorlatilag lassan minden napos első babáját váró Kálmán Rékával beszélgettünk. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Nyakunkon az ünnepek. Ilyenkor mindenki kapkod, siet, tesz-vesz, mindezt sokszor rutinból, mert „így szoktuk”. Amikor egy új család születik, mind a két fél hozza magával az ünnepek tradícióit. Ezeket megválogatni, elengedni elemeket és beengedni újakat sokszor nehéz – újakat kialakítani pedig igen időigényes és nagy fokú tudatosságot igényel. Pláne, ha jobban, okosabban, tudatosabban akarjuk csinálni. A legújabb ZÖLD Mesélj, Anyukám! adásban összesen 3 vendégünk van: az ünnepi dekorációt és az otthoni milliőt képviselő Haberland Filoména lakberendező, Császár Franciska vegán séf, aki a tudatosabb karácsonyi menüben segít és mivel legtöbbünk számára nincs karácsony utazás és karácsonyi családjárás nélkül, így itt van velünk Varga Zsombor is, a világ legnagyobb és legzöldebb autógyártójának, a Toyota-nak a PR managere is, ugyanis a Toyota célul tűzte ki, hogy hozzájáruljon egy jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb társadalom kialakításához, amelyben szerepet kap a fenntartható, zöld, mindenki számára egészséges életteret biztosító jövőhöz való hozzájárulás is. Ők fognak mesélni arról, számára mitől lesz az ünnep zöldebb, fenntarthatóbb, tudatosabb.

Legújabb adásunkban két nagy kedvenc témánk kerül terítékre: a gyereklélek és a könyvek. Hogyan segíthet egy könyv gyermekeinknek - vagy akár nekünk? Hogyan segíthet egy jó gyerekkönyv a gyereklélek működésének megértésében a gyermekeinknek - és akár nekünk is? Önismeret, mentális egészség - csupa olyan téma, amivel egyre többet foglalkozunk manapság - szerencsére, és már nem csak saját magunk, hanem gyermekeinkre gondolva is. A Bookline Kids novemberi kiemelt könyve Barcs Kriszta: Utazás a lelked körül című könyve, amely ugyanezt teszi: önismereti kérdéseket tesz játékossá, a gyerekek számára érthetőbbé, a legkisebbek számára is segít érzelmeik megismerésében, megértésében. Vendégünk a Bookline Kids szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány pszichológusa, Stáhly Kata, akivel alaposan átbeszéltük, milyen csodálatos dolgokra képesek a könyvek, az olvasás, a gyerekkel közösen olvasás. Még akkor is, amikor már egyébként tudnának egyedül is olvasni. Olvassatok együtt sokáig a gyerekeitekkel! Az adást a Bookline Kids támogatta. #szponzorálttartalom

Nem kérdés, mennyire fontos, hogy gyermekeinkből empatikus, szociálisan érzékeny embert neveljünk. De hány éves kortól és milyen eszközökkel érdemes bevonni őket a rászorulók támogatásába? És hogyan kerülhetjük el, hogy a jótékonysági akciók túl korán rádöbbentsék őket a világ szomorú oldalára?

Legtöbben még úgy nőttünk fel, hogy legyintettek a gyermekek első pár évében történtekre, mondván: "úgysem emlékszik rá". Mostanra azonban tudományosan bizonyított, hogy az első 7, de még inkább életünk első 3 éve a legszámottevőbb. Mit jelent ez pontosan? Mire figyeljünk ebben a három évben? Ha úgy éreztük, elrontottunk valamit, hogyan huzalozható újra? És vendégünk Berentés Éva PhD, a Mindenható gyermekkor könyv szerzője szerint miért nem rontottuk el? Miért nincs jó és rossz nevelés, mint ahogy jó és rossz gyermek sem? Erről és még nagyon sok minden másról beszélgettünk a legújabb Mesélj, Anyukám!-ban.

Hogyan beszélünk el egymás mellett? Mi lehetne a megoldás rá? Vadas János Kispapa coach, párkapcsolati terapeuta, férj és édesapa a vendégünk, aki tanácsaival segít nekünk is rendet tenni a párok közti kommunikációban.

A REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös Játékidő podcast-sorozatának nyolcadik, évadzáró epizódjában ünnepi vizekre eveztünk  Gyaraki Dáviddal a REGIO JÁTÉK, marketingvezetőjével, hamarosan 4 gyermekes édesapával és Szabó Márkkal a Cipősdobozakció koordinátorával, aki 2 gyermek büszke apukája. 

Számunkra is hihetetlen, de ez már a 20. Mesélj, Anyukám! podcast adásunk! Ezért arra gondoltunk, hogy most nem lesznek vendégek, sem fix témánk. Kérdezhettetek minket a különböző közösségi média felületeinken, mi összesítettük a kérdéseket, és ebben az adásban válaszoltunk rá. Miért lett Mesélj, Anyukám! a műsor címe? Volt-e olyan téma, ami kínos volt a számunkra? Lesz-e Mesélj, Apukám? És mit gondolunk a korai bölcsi kezdésről? Melyek a tényleg hasznos dolgok egy babához? És milyen könyvekkel készültünk a gyermekeink érkezésére? Mindenre válaszoltunk, mindenről őszintén meséltünk - ahogyan azt a műsortól már megszokhattátok. Reméljük, a következő 20 adásban is velünk tartotok majd! :) Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Hogyan kezeljük, ha a gyerekünk bullying áldozata, esetleg ő maga bullyingol másokat? Hogyan segítsük, hogy a gyerekünk minél jobban érezze magát a közösségekben, és hogyan érzékenyítsük? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat!

Tervezés, lopakodás, surranás, suttogás, tejivás, kekszevés. Ezek mind-mind a decemberi hónapunk teendőlistájának részei. Hiszen az év végével nem csak anyák, de Mikulások, angyalkák és Jézuskák is leszünk. Aztán egyszer csak megérkeznek a jól értesült kortársak, és huss oda az egész család csoda-várós mesevilága, és vehetjük le a piros jelmezt, mert kiderül, hogy a Mikulás nem is létezik. Csalódás lesz a csemetéinknek, ha rádöbbennek a valóságra? Elkerülhető a kiábrándultság? A mai adásban ismét Bojti Andrea gyerekpszichológus látogatott el hozzánk azért, hogy segítsen tisztán látunk, mi zajlik a kis fejekben?

Ha a gyerekek tévénézési szokásairól, vagy a tablet és okostelefon nyomkodásról szóló cikkekre keresünk rá, igazából csak és kizárólag olyanokat találunk, amelyek óva intik a szülőket attól, hogy ezekhez az eszközökhöz nyúljanak, bármilyen körülményről is legyen szó. A szülőktől viszont sokszor azt halljuk, hogy nem tudják máshogy megoldani, illetve, hogy ezek a technikai kütyük vagy a mesék nézése annyira az életünk részeivé váltak, hogy kár korlátozni, ilyen a világ. De vajon mi az igazság? És ilyenkor, amikor fél lábbal még a karanténban vagyunk, amikor mi home office-ban, a gyerekek meg otthon vannak velünk, mégis hogyan oldjuk meg a mindennapokat például a tv bekapcsolása nélkül? Beszélgetőpartnereink Horváth Bernadette fotós, a Pár Perc Mese podcast létrehozója, egy 3 éves kislány, Alba Mira édesanyja és Török Csenge pszichológus, a Miniszkóp.hu oldal szerkesztője, a 22 hónapos Samu anyukája, és kismama is, aki júliusra várja második gyermekét.

Húszat ütött az óra, térjünk mi is nyugovóra. Máris csak még leszedem az asztalt, bepakolok a mosogatógépbe, kiteregetek. Leviszem a kutyát sétálni. Tekerek öt kilométert a szobabiciklin. Összeszedem a nappaliban hagyott legókat. Visszateszem a plüssállat hadsereget a tárolóba. Nyugovóra? Végre elaludtak a gyerekek, úgyhogy most betestápolózhatom a testüket, és a telefonom fényénél levághatom a körmüket. Előkészítem a holnapi ruhácskáikat, két szettet is, hogy biztosan tudjanak majd választani. Bepakolok a táskákba és letisztítom a cipellőket. Meg kell írnom egy cikket. Holnap dél a leadási határidő. Be kell időzítenem egy tucat Facebook és Instagram posztot. Öt olvasatlan email várja, hogy megválaszoljam őket. Ki kellene állítanom egy számlát, ezt a másik kettőt meg át kellene utalnom. Engedek egy hatalmas kád habos vizet, gyújtok három mécsest, elindítok egy vezetett meditációt, mert a saját gondolataimat sem hallom. Aztán olvasnék két fejezetet a könyvből, amit már két hete elkezdtem. Hajat szeretnék mosni. Egy hete készülök epilálni. Készítenék egy szolid manikűrt is. Nyílik a dugi csokoládékat rejtő fiók, pukkannak a palackok, csörrennek a boros poharak. Aludni? Bújjunk össze a kanapén, nézzünk meg egy filmet. Tudod azt, amit régen is úgy szerettünk. Vagy indítsuk el a most legnépszerűbb sorozatot és daráljuk le egy éjszaka alatt az egészet. Vagy ne indítsunk el semmit, csak élvezzük egy mást társaságát. Ha érted mire gondolok… A sor végeláthatatlan. Amint elcsendesedik a ház, beindul Anya titkos élete. Az, amire délután fél négy óta várt. Az, amiről a gyerekei mit sem sejtenek. Erről beszélgetünk ma nyolcszemközt.

Játszani jó! És valljuk be, akkor a legjobb móka, ha másokkal kapcsolódva, együtt is jól tudunk játszani. Mert az ember természete ilyen. Igényeljük a társaságot, a kapcsolódásokat. Valószínűleg nem volt ez másként évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt sem. Milyen jó móka lenne, ha építhetnénk egy időgépet, és megnézhetnénk mivel játszottak a múltban élő gyerekek, és akár a felnőttek is. Erre azonban nincs módunk, így Budai Lotti író, nőtörténeti kutató, podcaster sietett segítségünkre, hogy minden kérdésünkre választ adjon. Lotti neve és hangja is ismerős lehet már a kedves Olvasóknak, ugyanis Zubor Rozi online főszerkesztőnkkel karöltve készíti a Micsoda Nők Voltak podcast csatornánkat! Ezenkívül a Mesélj, Anyukám! csatornánkon is volt már vendég. Egy alkalommal a Rizsporos hétköznapok könyvsorozata kapcsán mesélt női életutakról, mindennapokról, érintve természetesen az anyaság témáját is. Itt érkezünk el a játékok világához. Tudtad, hogy Tutanhamon sírjában is találtak társasjátékot? Tudtad, hogy a nemes fiúk kis lovagokkal játszottak, a parasztgyerekek mini ökrös szekérrel, a bányász gyerekek mini csákánnyal, hogy ezzel is felkészüljenek az előttük álló életre? És hogy Barbie meg Ken sosem voltak házastársak? Hogy Barbie egy erős és független nő?

Milyen könnyű ősztől az anyukáknak, a gyerekek intézményben egész nap, este csak hazajön, meg kell vacsoráztatni, fürdeni, egy kis mese, és már alszik is. Igen, ahogy azt Móricka elképzelte egy rossz viccben. A valóságban azonban örülünk, ha a gyerek 1 hét ovi után nem két hétig van rögtön otthon. Több gyerek esetén pedig örülünk, ha havonta van 1 olyan hét, amikor minden gyerek intézményben van. Foglalkoztunk már azzal, hogyan előzhető meg a beteges időszak. Bár már azzal is beérjük, ha kevesebbszer betegek. De mi történik akkor, amikor már beütött a krach? Hogyan segítsük lázas, taknyos, köhögő gyerekeinket? Érdemes-e multivitaminokkal bombázni őket? Mit ehetnek, mit nem? A rettegett porszívós-ördögűzős orrszívás helyett hogyan szívjuk a cuki Nosiboo "macis" orrszívóval az orrukat, hogy újra kapjanak levegőt? Miért fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk az orrukat? Milyen szövődményeket kerülhetünk el a megfelelő és kíméletes orrszívással? Mit tegyünk fülgyulladás esetén? Mikortól és hogyan csillapítsunk lázat? Ebben az adásban Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos volt a Mesélj, Anyukám! podcast műsorvezetőinek vendége. Rozi, Dóri és Timi minden kérdést feltett ezzel kapcsolatban, a doktornő pedig készséggel válaszolt és segített ezzel nagyon sokat mindannyiunknak. Érdemes meghallgatni ezt a részt (is) ! Az adást a Nosiboo támogatatta. #szponzorálttartalom

Amikor még csak egy gyerekünk van, azt hisszük, hogy sosem voltunk, de talán már nem is leszünk ilyen fáradtak az életben. Majd megérkezik a második, esetleg a harmadik gyerek is, és hirtelen nem is tudjuk, hogy ugyan miben fáradtunk el 1-2 gyerekkel azelőtt? Az első gondolata általában mindenkinek az, hogy áhh, egy gyerekkel minden könnyebb. Hiszen egy helyre mész vele reggel, egy gyereket etetsz, egy gyereket öltöztetsz és és eggyel játszol. Egy gyerek igényeit kell csak figyelned. De ha jobban belegondolunk, hosszú távon azért több szempontból is meglehet az előnye egy vagy több testvérnek is. Egy állandó játszópajtás, aki néha levált, vagy akár egy kis segítség, aki legalább pár percig figyel a tesóra, amíg mondjuk mi egyedül elmegyünk a mellékhelyiségbe. Mai vendégünk a 4 gyermekes Tóth-Tenkő Bernadett, aki 3 kislánynak és egy kisfiúnak az édesanyja. Vele fejtegetjük a több gyerekes létünk kérdéseit, elevenítjük fel, hogy milyen is volt egy gyerekkel, és beszélünk arról, hogy szerintünk melyik a könnyebb, egy vagy több gyerekkel az élet.

Amíg az embernek nincs gyereke, el sem tudja képzelni milyen szülőnek lenni. Hogy milyen magaslatokat és mélyrepüléseket élhetünk meg, akár egész rövid időn belül. Vagy épp egyszerre. :) Szóval gyereket nevelni nem könnyű. De tényleg sokkal nehezebb, mint gondoltuk szülővé, anyává válásunk előtt? Ez a mai adásunk témája. Erről fog mesélni két meghívott anyuka vendégünk: Wéner Kovács Fanni - az Anyabőrben blog, valamint a Famiily.hu szerzője - a két 4 éves ikerlány, Dorka és Sári anyukája, valamint a márciusban érkező Zsombor anyukája és Gőbel-Szabó Szandra is, aki pedig 2 csodálatos kisfiú, Matykó és Ábel anyukája. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

2022.május 22-én élőben találkozhattunk az Etele Plázában egy közönségtalálkozó keretein belül. Az élő Mesélj, Anyukám! beszélgetés rögzítésre került, melyet ezúton teszünk közzé. 9 hónapig várod, hogy végre kint legyen, itt, a karjaidban. Érezd az illatát, a puha kis bőrét, hogy összebújhass vele, hogy hallgasd, ahogy szuszog, hogy szétpuszilgathasd a kis pofiját. 9 hónapig – a megfogantatástól. És akkor nem számoltuk bele az éveket, amikor csak gondolatban várod, készülsz rá, milyen is lesz, amikor majd itt lesz. Aztán elérkezik a nagy nap. Megérkezik ő, életed nagy szerelme. Második nagy szerelme. X-edik nagy szerelme. Már akinek. Mert bár sokaknak a rózsaszín köd még sosem volt ennyire rózsaszín, egyrészt hamar le tud hullani a lepel. Másrészt van, akinek köd sincs. Se a kórházban, de még otthon sem. Mert hogy ilyen is van, csak hogy erről nem igazán beszél senki. Jaaa, hogy a tej nem indul be csak úgy magától mindenkinél? Hogy a tejbelövellés ennyire fáj? Mi egyáltalán az a tejbelövellés!? Mondták, hogy nem fogunk aludni, de hogy semennyit? És ezek a fájdalmak sose fognak elmúlni? És mi van akkor, amikor a nagy találkozás egyáltalán nem úgy és nem akkor történik meg, ahogy elterveztük? És ha az első napokat nem is tölthetjük együtt?  Vendégeinkkel, a második babáját váró Szigligeti Ivettel és a Generali The Human Safety Net globális közösségi kezdeményezés által támogatott Otthon Segítünk Alapítvány vezetőjével, Hegedűs Rékával arról beszélgetünk, milyen is a valóságban, hogyan telnek tényleg az anyaság első napjai, milyen nehézségek várhatnak ránk és mi lehet ezekre a megoldás.

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, melyben hónapról hónapra, adásról-adásra a játékok csodálatos világát járjuk körbe. Ebben az adásban a videójátékok, a digitális játékok kerültek górcső alá. Az adás vendége Tóth Dániel pszichológus volt, aki maga is nagyon szeret videójátékokkal játszani. Ma hajlamosak vagyunk démonizálni digitális eszközöket, így a videójátékokat is. Ebben az adásban előítélet nélkül beszélgettünk ezekről a játékokról. Tóth Dániel pszichológus, többgyermekes édesapa, a Digitális nevelés: Útikalauz az internet, videojátékok és okoskütyük útvesztőjéhez című kétkötetes könyv írója, geek és gamer. A játékok szerelmesekét és szakértőként mindként oldalt jól ismeri. Ebben az adásban arról beszélgettünk, hogy milyen korú gyermekeknek ajánlottak a digitális játékok, videójátékok. Mit okozhat a nem megfelelő használat? És milyen képességekre, kompetenciákra tehet szert a gyerek egy jól megválasztott játéktól?

A lányok többnyire – tisztelet persze a kivételnek – babáznak, egész pici koruktól fogva. Ha megkérdezünk akár egy 3-4 éves kislányt, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz, akkor 10-ből 8 azt mondja: anyuka. Bezzeg a fiúk. Ők autóznak, rendőrök, űrhajósok és buszvezetők szeretnének lenni, és például az én kisfiam nemrég azt mondta, hogy neki én leszek a felesége, a kishúga pedig az ő nagy szerelme. Nem tud egyelőre más családban gondolkodni, még a jövőre nézve sem. Nincs is ezzel baj, így vagyunk kitalálva. De aztán mégis eljön a fiúknál, vagyis hát a férfiaknál is, kinél előbb, kinél később az idő, amikor saját családra vágynak, gyermekekre. És aztán apukák lesznek. Minden évben június harmadik vasárnapja apák napja és arra gondoltunk, hogy ez alkalomból ezúttal egy Mesélj, Apukám! Különkiadással jelentkezünk. Vendégeink két édesapa: Bus István, az Apa magazin főszerkesztője, egy 9 éves kislány, Stefi apukája és Zubor Imre, zenész, trombitatanár, egy 2 éves kislány – Emma, és egy 5 éves kisfiú, Máté apukája – talán már kitaláltátok: Rozi férje és gyermekeinek apukája.

A Játékidő a REGIO JÁTÉK és a Mesélj, Anyukám! közös podcast-sorozata, melyben hónapról hónapra , adásról-adásra a játékok csodálatos világát járjuk körbe. Ebben az epizódban Nébald Alexandra, „Tornanéni” sietett a segítségünkre. Azt a témát jártunk körbe, hogy vajon minden játék fejlesztőjáték-e, és ha igen, akkor mivel mit fejleszthetünk? Rengeteg hasznos tipp gyűlt össze ebben az adásban!

Pár adással ezelőtt elkezdtünk beszélgetni az anyává válás utáni szexualitásról, hogyan fér meg egymás mellett a kettő, megfér-e, mikortól, kinek hogyan. Elkezdtünk arról is beszélni, hogy ha esetleg valakiben nehezebben éled újra fel a nő, hogyan ébresztheti fel, ám annyi minden maradt még bennünk, hogy úgy éreztük, össze kell még egyszer ülnünk, és folytatni a beszélgetést. És milyen jól tettük! Hallgassátok meg ezt a részt, és megértitek, miért.

Ha valaki képes tényleg mindent bevetni annak érdekében, hogy az ősztől tavaszig tartó időszak ne csak arról szóljon, hogy valamelyik gyerek állandóan beteg – vagy épp egyszerre az összes -, aztán valamelyik szülő is, hát az egyértelműen Anya. Illóolajat párologtatunk és masszírozunk a mellkasba, cseppentünk a fürdővízbe vagy akár a teánkba, csak hogy erősítsük a saját és az egész család szervezetét. Vagy ha már lebetegedtünk, akkor gyógyítsuk meg. Ám az illóolajok nem csak erre jók. De még mennyire, hogy nem! Az illóolajok ahogy képesek javítani a család tagjainak hangulatát, úgy tudnak a nap végén segíteni az ellazulásban, a megnyugvásban, majd az elalvásban. De számtalan más, szinte minden családban fellelhető problémákra vannak megfelelő illóolajok, legyen szó visszérről, fejfájásról, narancsbőrről vagy éppen a fiús anyák idézőjeles kedvencézéről – a letapadt fityma bőrről. A mai adásunk támogatója a Panarom, vendégünk pedig Feller Adrienne, a Panarom márka alapítója, nemzetközi aromaterapeuta szakoktató, a Panarom Aromaterapeuta Intézet vezetője, akivel átbeszéljük, hogyan is készüljünk fel a téli nagy hidegekre, az influenza szezonra, milyen illóolaj jó az immunrendszerünk megerősítésére, a légúti megbetegedésekre, melyek a legjobb vírus- és baktériumölő, vagy éppen fertőtlenítő olajok. De nagyon sok minden mást is megkérdezünk még Adrienne-től, hiszen most mi magunk is majdnem mind, mint illóolaj használó családok képviselőiként is vagyunk jelen. És még ha most amatőr szinten is, de kihasználjuk, hogy eljött hozzánk Adrienne, akivel megpróbáljuk professzionális szintre emelni a tudásunkat – és ezzel együtt a tiéteket is!

A digitális világ olyan kihívásokat rejteget a 21. századi szülőknek, amelyekkel nincs hosszútávú tapasztalatunk. Évről évre figyeljük, nézzük, kutatjuk, tanuljuk, hibázunk, vonjuk le a következtetéseket próbáljuk máshogy, jobban, tudatosabban csinálni. Nem tudjuk megkérdezni a szüleinket, hogy ők ezt hogy csinálták, de még a saját gyerekkorunkhoz se tudunk visszanyúlni, hiszen teljesen máshogy használtuk a digitális eszközöket, mint manapság a gyerekek. Többek közt azért is, mert rengeteg minden nem is létezett még akkor, vagy nem volt elérhető a hétköznapi ember számára. Hogyan segítsük gyermekeinket, mit lehet engedni, mit nem? Mi fér bele, mit nem? Mire figyeljünk, amikor "digitális benszülöttet" nevelünk? Dr. Gyurkó Szilvia, gyerekjogi szakértő és Tóth Dániel, a Pszichológus Pasi érkezett a Mesélj, Anyukám! és az Edisonplatform közös, 21. századi szülők névre keresztelt podcast sorozatának 6. adásába, hogy erről beszélgessünk velük.

Mire felnőtté válunk, hozzászokunk a fejfájáshoz, egy húzósabb, kevesebb alvással járó időszak közepén, egy napon, amikor nem iszunk elég folyadékot, stresszesebb, fronttal teli időszakban, ha nem táplálkozunk megfelelően, vagy ha nem sportolunk eleget, esetleg nem töltünk elegendő időt a szabadban. Így eszünkbe sem jut egészen addig, amíg a már beszélni és magát, érzéseit kifejezni tudó gyermekünk elénk nem áll azzal, hogy neki is fáj a feje, hogy tényleg, neki is fájhat a feje... Pedig a gyermekkori fejfájás sajnos igen gyakori jelenség, egy friss hazai kutatásból kiderült, hogy minden negyedik gyerek érintett a témában. De hogyan előzhető meg, és mit tegyünk, amikor már fáj a gyermekünk feje? Mi az a fejfájás napló? A témára egy kampány keretein belül Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész és Dobó Ági kétgyermekes édesanya is igyekszik felhívni a figyelmet, például ebben az adásban is.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon közel 250 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban és minden ötödik nőt ért már élete során fizikai bántalmazás a partnere részéről. Ez nagyjából 760 ezer nőt jelent. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy bántalmazottá válhatnak férfiak, idősek, gyermekek, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott emberek is. Bár nem kifejezetten adventi időszakhoz illő téma, ám mégis aktuális, hiszen pár napja, november 25-én volt a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Meg, úgy egyébként is... De mit nevezünk kapcsolati erőszaknak? Kiket érinthet? Hol, kitől és milyen segítségre számíthatnak az áldozatok? Többek közt ezeket fogjuk megkérdezni Boglacsik Tímeától, a Családbarát Magyarország Központ szakmai igazgatójától ebben az adásban.

Ha szóba jön a társkeresés, a legtöbben valami nagyon ciki dologként tekintenek rá, amihez a társkeresési folyamatnak maximum a legvégső, legkétségbeesettebb periódusában fordulnak, amikor már mindent kipróbáltak, amikor nincs más. Noha a mi mini kutatásunk során is kiderült, hogy a Mesélj, Anyukám! közösségben is rengetegen vannak, akik valamilyen online társkereső oldalon találtak rá életük szerelmére, sőt, a műsorvezetőnk közül Endrész Timi és férje mesébe illő története is online kezdődött. Hogy milyen is ma online társat keresni, akár szülőként is, arról Weiler Péter, a Randivonal.hu alapítója, tulajdonosa jött nekünk mesélni, aki beszélt az oldal legújabb funkciójáról, amely az online világból könnyedén az offline randizás világába repíti regisztrált társkeresőiket.

A tavalyi évhez hasonlóan most ősszel is egy fontos kampánnyal próbál segíteni a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programja. Idén is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a tehetség kibontakoztatása. A The Human Safety Net Program évek óta azon van, hogy itthon segíthesse a nehezebb helyzetben élő kisgyermekes családok számára a fejlődést, a gyermekekben lévő potenciál felszínre hozását.  A legújabb adásunknak is ez a témája: tehetséggondozás, különórák, motiválás, és minden, ami ebbe belefér. A vendégünk Erős Gyöngyi, aki a The Human Safety Net program által is támogatott Otthon Segítünk Alapítványtól érkezett. Egészen pontosan az esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány vezetője és önkéntes koordinátora. Ő maga öt saját gyermek tehetségét igyekezett gondozni, támogatni, hozta-vitte gyerekeit különórára, fejlesztésre tizenhat éven keresztül főállású anyukaként – miközben már elkezdett önkénteskedni. Mit csinálnak az alapítványnál? Kinek hogyan tudnak segíteni? Hogy oldotta meg a nehezebb időszakokat ő? Minderről mesélt nekünk a legújabb epizódban! Az adást a Generali a Biztonságért Alapítvány The Human Safety Net programja támogatta. #szponzorálttartalom

Már több adásban is beszélgettünk a koraszülésről és a koraszülött babákról. Nem véletlen, túl sok mindenkit érint, hiszen a statisztikák szerint minden 11. csecsemő jön világra koraszülöttként. Ám eddig mindig a család, de leginkább az anya és a baba oldaláról közelítettük meg a témát. Nem is kérdés, mennyire nehéz lehet a PIC-en töltött időszak a szülők számára. De vajon mi történik a másik oldalon? Kik azok, akik a nap 24 órájában, az év 365 napján küzdenek a PIC-en a sokszor élet-halál között lebegő, sokszor alig pár száz grammos babákért? Mi történik egyáltalán a koraszülött intenzív osztályon? Hányan, kik, hogyan dolgoznak és mit tesznek azért, hogy minél több kisbaba élve és egészségesen hagyja el az osztályt? És mi játszódik le bennük akkor, ha ez nem sikerül? A Generali The Human Safety Net programja a hazai koraszülött-ellátás fejlesztését segíti. Minden számít: a korszerű gépek, a szülők aktív bevonása, a családközpontú módszerek. A The Human Safety Net nemrég egy pályázatot hirdetett, amelyben koraszülők oszthatták meg történeteiket, hogy azokkal olyan szülőket támogassanak, akik éppen most vannak ebben a helyzetben. A beküldött történetekből is kiderült: a PIC-en eltöltött hetek, vagy akár hónapok átvészeléséhez elengedhetetlen az orvosok és nővérek elkötelezett és embert próbáló kemény munkája. Amiért az érinettek rendkívül hálásak. A mai részben ezért két „stábtag” érkezik: Dr. Nádor Csaba neonatológus, osztályvezető főorvos, aki a Semmelweis Egyetem Szülészeti Klinikájának az Üllői úti részlegén vezeti a Perinatális Intenzív Centrumot és Acél Beáta intenzív terápiás szakasszisztens, hogy a PIC kulisszatitkairól meséljenek nekünk.

Valahogy nekünk, nőknek sosem elég, amik vagyunk. Óriás elvárások közepette várunk el magunktól valami még többet. Amit valljuk be: sosem tudunk elérni. Amióta világ a világ, nem volt ekkora teher a nőkön, mint most. Egyedül, segítség nélkül vagy minimális segítséggel dolgozunk, gyereket nevelünk, szexi feleségek vagyunk, táplálkozástudósok, orvosok, lelki segélynyújtók, mindent is megoldó nők vagyunk.   Aztán este magunkba fordulunk és nem értjük, hogy miért nem tettünk meg még többet. Hogyan tudnánk jobbak lenni? Jön az önostorozás, meg a bűntudat, hogy holnap jobbak leszünk. Holnap talán elég jók leszünk. Mert Vekerdy is megmondta: elég, ha elég jó vagy.   De miért küzd ezzel rengeteg anya? Miért nem engedünk az elvárásainkból? Miért kell nekünk elég jónak lenni? És miért nem hisszük el, hogy elég jók vagyunk? Erről beszélünk ma, hatszemközt.

Három féle nő létezik: aki sokat sír, aki keveset és aki egyáltalán. És vannak az anyák, akik sírnak. Többnyire sokat. Pláne anyaságuk első pár hónapjában. Sírni nem rossz dolog. Sőt. Sok esetben kifejezetten jót tud tenni. Meg ugye ne felejtsük el, hogy nem csak fájdalom vagy bánat állhat mögötte, hanem örömkönnyeket is hullajthatunk. Mennyit sírunk mi, mióta anyák vagyunk? Milyen a viszonyunk a sírással? Hogy viseljük, ha más sír? Például a férjeink vagy a gyerekeink? Na és mikor és miért sírtunk utoljára? Erről beszélgetünk ma, hatszemközt.

Bár egyre többen szülnek otthon, ma mégis ritkaságnak számít, ha valaki bábával, dúlával, otthon, családja, szerettei körében szül. Míg régen: nagyanyáink, dédanyáink idejében teljesen szokványos volt mindez. Manapság a nagyjából éves szinten kilencvenezer babából csupán pár száz látja meg a napvilágot otthon. Akik pedig a kórház falai között születnek, azoknak 40%-a születik császármetszéssel. Arról nem is beszélve, hogy hányan élik meg a napot, amely életük egyik legszebb napjának kellene lennie, traumaként. Ezt pedig a számtalan nehézséggel és kihívással járó 6 hetes, sok esetben igen magányos gyermekágyi időszak követ. Nem kevésszer szülés utáni depresszióval. De nem volt ez mindig így. Mai vendégünk Miskovics-Kobza Zsuzsanna Meső, perinatális családtámogató, akivel arról beszélgetünk, hogyan is lehet a modern, számunkra megszokott módokon kívül felkészülni egy szülésre testileg és lelkileg, hogyan lehet életet adni egy babának, majd segítséggel túlélni az első heteket, hónapokat.

Egy test, ami legalább egyszer az életében már kihordott, táplált egy másik életet. Ami átment a szülés fájdalmán és gyönyörűségén, ami szolgálatot tett anyának és gyermekének. Egy test, ami visszaalakult - vagy nem… ezzel okozva akár lelki és fizikai fájdalmat, könnyeket, önbizalomvesztést. Mi anyukák mások vagyunk, de számos dolog közös bennünk, mint például az, hogy szülés után valamennyiünk teste megváltozik. És ez így természetes. De hogyan viszonyulnak anyák saját, a várandósság és a szülés utáni külsejükhöz? Akik a testükről mesélnek, Sándor Orsi televíziós műsorvezető, modell, egy 5 és egy 6 éves kisfiú anyukája és egy visszatérő vendégünk: Bitay Andi, blogger, egy mindjárt 6 éves kisfiú, Dávid anyukája.

Szoptatni mindenki tud. Hát hiszen ez a világ legtermészetesebb dolga: táplálni melleinkből a gyermekeinket. Az arcunkba is tolják a számtalan meghitt fotót, videót, meg posztot arról, hogy mennyire csodás és meghitt dolog is ez. A császár utáni nehéz tejbeindításról, a fájdalmas tejbelövellésről, a fejésről, a sajgó, sebes, olykor vérző mellbimbókról, a befelé forduló mellbimbók miatti bimbóvédővel való szoptatásról, a mellgyulladásról, az átszoptatott napokról és éjszakákról, majd a nehézkes leválasztásról azonban valahogy nem igazán beszél senki. Szoptatni jó, a legjobb, a legcsodálatosabb dolog – és ezt úgy mondjuk, hogy jelenleg is mindhárman szoptató édesanyák vagyunk. De akár az anyaság - a csodálatossága mellett számtalan nehéz pillanatot is tartogat. Tényleg szopás a szoptatás? Erről beszélgetünk ma Bocskainé Ircivel, IBCLC laktációs szaktanácsadóval, a Méhemgyümölcse.hu oldal alapítójával, az Életkezdet Szakmai Egyesület alelnökével.

Adni jó, sőt, sok esetben jobb is, mint kapni. De hogyan adjunk, ha tudunk adni? Kinek segítsünk? Hol és hogyan? A The Human Safety Net koncepcióját, a „segítséglánc” alapeszméjét az adja, hogy azok, akiken segítünk, egyszer valaki másnak segítenek majd, így a pozitív változások hulláma az egész világra kiterjed és korlátlanná teszi a lehetőségeket. A Generali Gyerek Szigeten 2023. június 16-18. között aktivitások formájában is megmutatják, hogyan kell „jól” segíteni, például a Generali Nagy Családi Kalandjátékával, amelynek az egyik állomásán például lesz olyan ruhaválogatós akadályverseny, ami arra tanít, milyen ruhadarabokat érdemes adományozni. És mire készül a The Human Safety Net program, mire és kinek gyűjtenek idén nyáron? Földi-Tamás Ildikó, a program magyarországi vezetője mesélt nekünk - erről is.

A várandósság 9 hónapja, a szülés és a szoptatás is mind-mind nyomokat hagy a testünkön, egyesek maradandóak, némelyiken tudunk változtatni, egyeseket megszeretünk, másokat nem. Te hogy vagy ezzel, anyukám? A beszélgetést a NIVEA támogatta.

Hihetetlen, de az 50. részéhez érkezett a Mesélj, Anyukám! Sokáig gondolkodtunk, hogy milyen témával is foglalkozzunk ebben a részben... Aztán arra jutottunk, hogy mivel nélkületek, hallgatók nélkül nincs a podcast, ezért ti lesztek a főszereplők! Pár hete meghirdettük, hogy jelentkezhettek ’Az év anyukájának’, illetve nevezhettek ti is olyan anyukát, aki szerintetek megérdemli ezt a címet. Jó pár édesanya jelentkezett és még többet küldtetek ti. Úgyhogy a választás nem volt egyszerű. Végül Dr. Kecht-Gothárd Kingára esett a választás. Nem véletlenül. Ez a rész csak róla fog szólni és a végére érteni is fogjátok, hogy miért őt választottuk.

Amikor megszületik a gyermekünk és édesanyává válunk, hirtelen nagyon sok minden megváltozik az életünkben és egy sor olyan képességgel kell felruháznunk magunkat, amire korábban nem is gondoltunk volna. A végeláthatatlannak tűnő éjszakák után az energiáink feltöltése egy bögre kávéval, a türelmünk, amivel rengetegszer képesek vagyunk elmagyarázni ugyanazt a dolgot a csemeténknek és a kreativitás, amivel egy-egy kitörni készülő hisztit előzünk meg. Vagy éppen azok az apró hazugságok, amiket mi magunk között szólva csak anyai huncutságoknak hívunk! Ebből sajnos nem ehetsz, mert csípős! Nem, persze nincs benne zöldség! A Mikulás és a Húsvéti nyuszi is látja, ha nem fogadsz szót! Sajnos elromlott a TV, ma nem tudsz mesét nézni! Csupán pár azok közül a mondatok közül, amiket mi magunk is mondunk a gyermekeinknek. Nem akarunk mi rosszat, de néha valljuk be, becsúszik egy-egy ilyen vagy ehhez hasonló anyai huncutság! A mai adásban ezekről az apró, ártalmatlan hazugságainkról fogunk mesélni nektek, amiket a gyermekeinknek mondunk, ha meg akarunk úszni egy rizikós helyzetet szülőként.

Már csak kevesebb, mint 1 hónap van hátra karácsonyig. Bár a nagy többség mostanra elvileg már beszerezte az összes ajándékot, 10-ből 1 család az utolsó pillanatra hagyta a bevásárlást. Nekik próbálunk segíteni ezzel az adással, amelyben a tökéletes karácsonyi ajándékok nyomába próbálunk járni. Olyan ajándékok nyomába, amik remélhetőleg még jövő karácsonykor is meglesznek és örömmel fognak visszaemlékezni rá gyermekeink. Segítségünkre ezúttal egy apuka érkezett, méghozzá 3 gyermek büszke édesapja, aki nem is akárki, mint Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Ha valaki, hát ő tud mesélni nekünk a tökéletes karácsonyi ajándékokról.

Június 15-én véget ér a tanév. Szeptember 1-ig, vagyis a következő év első napjáig ez azt jelenti, hogy 11 hét felügyeletét kell megoldaniuk a szülőknek..... 11 hét. Azaz 77 nap. Azaz 1848 óra. De ki számolja. :D Hát ki? Minden szülő. Aki dolgozik, azért, aki nem, azért. Akinek egy gyereke van, azért, akinek több, azért. Akinek bölcsibe megy azért, akinek oviba, azért, akinek iskolába, azért. De ki hogy oldja meg a nyarat? Ki és miért választ ügyeletet, tábort? Hol mennyit tudnak bevállalni rokonok, nagyszülők? Hogy vesznek ki szabit a szülők, hogy egész nyárra meg legyen biztosan oldva a felügyelet? És ki kényszerül a következő három hónapban újra home office-ra, és a napközben állandó készültség és kiszolgálás miatt éjszakai műszakra? Vagyis: ki hogyan oldja meg az idei nyarat, ki mit csinál a gyerekkel?? Erről beszélgetünk ma!

Hát megint itt vagyunk. Eltelt egy év, és ismét az év utolsó epizódját rögzítjük. Mintha csak néhány hónapja zendült volna fel Michael Bublé albuma. Mintha egy gyorsvonatra pattantunk volna fel 2021-ben. Felnőtt életünk talán legnehezebb évét zárjuk néhány héten belül. Nagy mélységeket és magasságokat éltünk meg együtt, és külön-külön is. Talán éppen ezért várjuk már annyira, hogy lecsukhassuk a laptopunkat, repülőüzemmódra állítsuk a telefonunkat, elfelejtsük, hogy az otthonunkon kívül van más hely is a földön, és a családunknak, a csillagszórónak, a beiglinek és a töltött káposztának adjuk át magunkat teljesen. Hogy vagyunk most? Erről beszélgetünk hatszemközt.

Míg a mi generációnk jelentős része olyan verbális visszajelzésekre vágyott tiniként, mint: „szép vagy, okos vagy, ügyes vagy, büszke vagyok rád”, addig a mostani kamaszok számokat néznek. Hány like van egy kép alatt, hányan nézték meg a videót vagy éppen hányan kommentelték a közösségi médiás tartalmaikat. Persze a komment milyensége sem mindegy. Egyetlen picit negatív visszajelzés is felülírhat több száz szívecskét és indíthat el egy lavinát. A Dove Önbizalom Program Magyarországon 2019 óta próbál segíteni a fiataloknak, hogy boldogok legyenek a testükben, hogy úgy szeressék magukat, ahogy vannak. A mai lányok 12 évesen kezdenek el képszerkesztő alkalmazást használni. 12 évesen... A leggyakrabban retusált testrészeik a bőr, az arc és a has. Miről szól a Dove-nak a problémán segíteni próbáló „Fordított szelfi” és a #digitalistorzitasmentes kampánya? Mit tehetünk mi, szülők annak érdekében, hogy olyan gyermeket neveljünk, akinek van önbizalma? Aki magabiztos a testében? Erről beszélgetünk a mai részben, Kovács Orsolya pszichológussal, a Bebalanced Pszichológiai Pont-tól.

A Mesélj, Anyukám! podcast legújabb adásában ezúttal Brita Brigi, az ÉVA magazin főszerkesztője bezsélgetett Kovalcsik Krisztinával és Füstös Mónival.

Első hullám, második hullám, harmadik hullám. Egy éve gyökeresen megváltozott az életünk. A COVID-19 járvány és az abból eredő karantén, kifordította sarkaiból a világunk. A bezártság, a távolságtartás, a korlátozások, a maszkos, arcnélküli embertársak látványa, lassan megszokottá válik mindannyiunknak. Tudjuk, hogy a kijárási tilalom a járvány terjedésének lassítása, megállítása érdekében történik, azonban egyre erősebben érezhető a negatív hatása: az elzártság, a magány, az egyedüllét, a gyermekek ellátása, otthoni oktatása, hatalmas pszichikai terhet jelent a szülők számára. Sokszor érezzük azt, hogy nem bírjuk tovább, hogy elfáradtunk. Pihenni szeretnénk és nem csak szünetet tartani egy-egy óra erejéig. A hosszútávú érzelmi megterhelés, a mindennapos stresszhatások mentális kimerüléshez vezetnek. A kiégés veszélye fenyeget minket. Igen, minket is, épp úgy ahogy bármely szülőt. Sokáig talán szégyelltük az ezekből fakadó gondolatainkat, óvatosan fogalmaztunk még egymás között is a bennünk lévő feszültségről vagy a kiborulásainkról. A mai adásban azonban őszintén, tabuk nélkül beszélgetünk. Nyolcszemközt.

Kisfiú vagy kislány? Mindegy, csak egészséges legyen - hangzik a válasz. Igen, végső soron azt gondolhatjuk, hogy tényleg csak az a fontos, hogy egészséges legyen. De ez valóban így van? Tényleg tudjuk magunkat függetleníteni attól, hogy szeretnénk fiús vagy lányos anyukák lenni? Tényleg tudjuk őszintén mondani, hogy mindegy a neme a születendő gyermekünknek? És ha mi el is fogadjuk teljes szívvel a gyermekünk nemét, miért kell meghallgatni a nagyapától, hogy ember lesz vagy szolga? Mi az, ami odáig vezetheti az anyósunkat, hogy nem tartja velünk a kapcsolatot, mert kislány unokái születtek? És mi, anyák, ezzel az érzéssel és helyzettel mit tudunk kezdeni? Vendégünk Frankó Betta, szakpszichológus, a @lelkisugo instaoldal megálmodója, aki segít nekünk átbeszélni ezt az abszurd helyzetet, avagy, negyedikre végre lány lett, maradhat?

Anyaként nem egyszerű mindent fejben tartani, majdhogynem lehetetlen. Az anyák to do listája sosem üres, és nap mint nap változik. Ezért használunk legtöbben jegyzet füzetet, applikációt, bullet journal-t vagy színes post it-eket. Ez a podcast-beszélgetés a legjobb tippeket tartalmazza!

Az életünk egyik legcsodálatosabb és legfontosabb feladatát látjuk el a napjaink legnagyobb részében: anyák vagyunk. De nem csak anyák vagyunk. Feleségek és nők is vagyunk ugyanúgy, továbbra is. Habár ezt nagyon könnyen el lehet felejteni az egész napos szoptatás, hasfájás, fogzás és gügyögés világában, amikor például ruhát magunknak sem aszerint választunk, hogy miben vagyunk csinosak, mi a szexi, hanem hogy mi a kényelmes, vagy miben lehet könnyen szoptatni. Nap végére nem csoda, ha azt mondjuk: fáj a fejünk, és a rettegett „Na, és ma összehozunk valamit?” kérdés feltételekor inkább úgy teszünk, mintha meg se hallanánk, mintha már mélyen aludnánk. Pedig nagyon fontos megtartani magunkban a nőt, vagy ha már ott tartunk, újra feléleszteni, párunkkal újra egymásra találni, és a testi örömöknek ugyanúgy hódolni, mint kapcsolatunk legelején. De hogyan éljük meg anyaként a szexualitásunkat? A védelmező anyatigrisből hogyan tudjunk könnyen átvedleni szexi vadmacskává? Miért fontos igenis, hogy ezekben az években is ne csak anyák, hanem ugyanúgy nők is legyünk? Oláh Barbival fogunk arcpirítóan őszintén beszélgetni szexről, szexualitásról, testi örömökről és ezek fontosságáról azután, hogy édesanyák, szülők lettünk.

Molnár-Szilágyi Szilvi Kétgyermekes édesanya, aki az ország egyik legjobb énekesének felesége, kreatív, pozitív személyiségével sokakat inspirál a mindennapokban. Endrész Timi műsorvezetőnk egy festővászonnal és egy pakli Körvonal kártyajátékkal várta a stúdióba. Egy könnyed társasjátékozós csevegésnek indult, és egy nagyon mély beszélgetés lett a vége. Beszélgettek anyaságról, rossz karácsonyi ajándékokról, főzési szokásokról, hitről és manifesztációról is.

Egyre többeket foglalkoztat a téma és egyre többen is szülnek otthon. Szándékosan nem szakemberekkel szerettünk volna az otthonszülésről beszélgetni, hanem két édesanyával, aki szült már otthon. Milyen volt? Hogy készültek rá? Milyen szabályokat kell betartani, ha otthon akarunk szülni? Juga Veronika a harmadik, Jónás Ercsi a második gyermekének adott életet otthonukban és mesélték el most nekünk, hogyan is zajlott a gyermekek érkezése a családi fészekben, háborítatlanul. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Ugyan a Mesélj, Anyukám! podcast 5. évada lezárult, szerettünk volna meglepni Benneteket egy adventi adással, mert ezeket minden évben nagyon szeretitek. A mesés adventhez most a Deichmann is csatlakozik, hiszen minden 35-ös méretig megvásárolt cipő mellé most egy mesekönyvet kapunk ajándékba. A különlegessége az, hogy a kötet olyan mesék feldolgozását tartalmazza, amikhez valamilyen módon kapcsolódnak a lábbelik. A verses meséket Rátkai Kornél illusztrálta. Hamupikpőke, Csizmás Kandúr, Óz a nagy varázsló, Hüvelyk Matyi és a többi cipő mese Dallos Bogi hangján kel életre hangoskönyv formájában is.

A 188. Mesélj, Anyukám! adáshoz és ezzel a negyedik évadunk végéhez érve arra gondoltunk, hogy egy kicsit más típúsú résszel zárjuk az évadot, mint amit mostanában megszokhattatok tőlünk. Kiderült ugyanis, hogy fent vagyunk mi is a Redditen, mármint téma lettünk, ahol egyesek kedvesebben, mások annyira nem kedvesen mondják el az adásról, vagy akár rólunk a véleményeiket. Ezekre szerettünk volna reagálni, ezzel egyidőben pedig az Instagram oldalunkra kitettünk egy "feltételezős" kérdés matricát, amelyre szintén nagyon érdekes, és vicces dolgok jöttek. Őszintén válaszoltunk minden kérdésre. Tényleg. Mindenre. Jó szórakozást hozzánk, szeptemberben találkozunk! (Vagy talán már előbb is!? :) )

Már jó ideje írtok nekünk üzeneteket amiatt, hogy alig várjátok a karácsonyi adást, miközben őszintén mi magunk nem igazán terveztünk idénre ilyen beszélgetést - mert hát tavaly is volt, meg tavaly előtt is. Mi újat tudnánk még mondani? Aztán csak meghoztátok a kedvünket, és úgy tűnik, tudtunk is újat mondani. És igazán karácsonyi hangulatba is sikerült kerülnünk, elég hamar. Bízunk benne, hogy nektek is meghozzuk a kedveteket és egy kellemes órát sikerült ezzel az ünnepre hangolódó órával teremtenünk nektek.

Már a saját gyerekkorunkhoz képest is sokkal ingergazdagabb világba születtek a mi gyerekeink. Szól a tévé, megy a laptop, tableten játszanak, telefonon néznek mesét, de még a játékok többsége is vagy zenél, vagy villog, vagy akár egyszerre mindkettőt csinálja. És miért? Mert attól félünk, hogy unatkoznak és mert ha jön a születésnap vagy a karácsony, akkor úgy érezzük, hogy szeretetünket töménytelen mennyiségű játékkal kell vagy tudjuk csak kifejezni. Vendégeinkkel, Mohácsi Nusi zöld- és természetes életmód aktivistával, a ShamoBags márka alapítójával, a 3 éves Juli anyukájával és Szondi Mártival, a 6 éves rajzmániás Lili és a 7 éves sportfanatikus Boti anyukájával beszélgettünk az egyszerűbb gyermekkorról. Arról, hogy miért is fontos, hogy gyermekeink minél többet legyenek a szabadban, hogy miért nincs szükségük 12 doboz játékra és hogy hogyan indulhatunk el az egyszerűbb gyermekkorhoz vezető úton. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

A harmonikus családhoz egy kiegyensúlyozott, boldog anyára van szükség, egy kiegyensúlyozott, boldog anyának pedig szüksége van arra, hogy magával is tudjon foglalkozni, töltődni tudjon, hogy időnként egyedül is tudjon lenni. Ez azonban a mindennapi teendők mellett is nagyon nehezen jön össze, hát még karantén alatt, amikor 0-24-ben össze van zárva a család. Junger-Bálint Dáriával (@dariajungerbalint) és Petrőcz Vikivel (@anyakentisno) beszélgettünk arról, hogy érzik magukat a jelen helyzetben és hogy oldják meg, egyáltalán meg tudják-e oldani az énidőt a karantén alatt. Zenék: Forest by Vlad Gluschenko https://soundcloud.com/vgl9 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/forest-vlad-gluschenko Music promoted by Audio Library https://youtu.be/OMjF_LLOiC0 Feel Better by Roa Music https://soundcloud.com/roa_music1031 Creative Commons — Attribution 3.0 Unported — CC BY 3.0 Free Download / Stream: https://bit.ly/feel-better-roa-music Music promoted by Audio Library https://youtu.be/u0dGUeJnB54

Ahány gyerek, annyi féle képpen esznek. Ismerünk, sőt, nekünk magunknak is vannak a fényevőtől kezdve a mindenevőn át olyan gyerekünk, aki csak üres tésztát hajlandó enni, vagy éppen csak pizzát, aki zöldséget nem akar enni vagy bármit, ami pépes. De hallottunk már olyanról is, aki a zöld színű ételeket kerüli, aki már pár hónaposként utálja húst, tehát aki csak egészen kicsit vagy akár extrém módon válogatós. Ebben az adásban mi is mesélünk arról, hogy mit esznek vagy éppen nem esznek a saját gyerekeink, de a hozzátáplálás hazai nagykövetét, a Manó Menüs Ambrus Évit is meghívtuk, akinek első könyve, az Anya, kérek még! után nemrég jelent meg a Válogatós gyerekek című könyve, amelyben Évi tippekel, praktikákkal és sok-sok recepttel próbál segíteni a kétségbeesett szülőknek, hogyan hozzák meg rosszul vagy akár sehogy sem evő gyerekeik kedvét az evéshez.

Játék, kreativitás - két olyan szó, amelyre minél távolabb vagyunk a saját gyermekkorunktól, annál távolabbi dologként tekintünk. Noha amikor szülővé válunk, erre a két dologra újra nagy szükségünk lesz. Egyrészt nekünk magunknak, túlélni és megélni a mindennapokat játékosan és kreatívan, másrészt megtanítani a gyermekeinket arra, hogy ők hogyan legyenek kreatívak, hogyan építsék be a játékot az életükbe. Bár lehet, hogy őket erre kevésbé kell tanítani, mint magunkat. De miért van erre szükség? Mert mind a játék, mind pedig a kreativitás két olyan dolog, aminek hihetetlen ereje van, kicsit elcsépelt leírás, mégis a legjobban írja le, hogy ez a két dolog csodákra képes. Tényleg. De hogyan és miben segíthet a játék és a kreativitás a gyermekeinknek, nekünk és akár közösen a családnak is? Erről beszélgettünk a Mesélj, Anyukám! és az Edisonplatform közös, 21. századi szülők névre hallgató podcast minisorozatának legújabb (szám szerint az ötödik) részében Peer Krisztina gyermekpszichológus, meseterapeutával, és Farkasházi Réka író és drámapedagógusokkal, úgy is, mint a téma szakértői, és úgyis mind három-három gyermekes édesanyák.

Ausztria legnagyobb szabadidőparkjában jártunk. Kipróbáltunk minden attrakciót, hintát, csúszdát, hullámvasutat, hogy átadhassuk az élményt Nektek. A legújabb Mesélj, Anyukám! részben mindenről beszámolunk, minden kérdésetekre válaszolunk, milyen is volt a Familyparkban családostul, gyerekekkel.

Hogyan lehetünk hatékonyabbak a reggeli rutinban és hogyan érhetjük el azt, hogy mindenki - beleértve mi is - kiegyensúlyozottan kezdje a napot? Erről szól a Mesélj, Anyukám! podcast legfrissebb epizódja. Vendégünk B. Szirtes Dóra, Montessori pedagógus, az Ösztönanyu alapítója segített nekünk abban, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk.

A család olyan, mint egy ház – amelynek alapjai a szülők. És jól tudjuk, hogy ha az alap rossz, a ház előbb vagy utóbb összedől. A gyerek az első – mondják... mondjuk... de biztos, hogy ez a hozott minta a helyes sorrend? Nem lehet, hogy még ha csak egy hajszállal is, de a gyerekek érdekében a szülőtársunkat és magunkat kellene picit előrébb helyezni? A szülői jóllét elengedhetetlen a gyerekek fejlődéséhez - vallja a Hintalovon Alapítvány, akik Párkapcsolat vagy Szülőség? című kiadványukat azzal a céllal állították össze Yelon programjuk munkatársaival, hogy megpróbáljanak segíteni a szülőknek, hogyan ne csak szülőtársként, hanem újra párként tekintsenek egymásra. Hogyan készült a kiadvány, kik ihlették és miért kifejezetten fontos ez a téma? Arról Ruttner Zsóka pszichológus, a Yelon szakmai vezetője jött mesélni nekünk.

Az újévre 10-ből 8 embernek van újévi fogadalma. Az év első hónapjának a felére viszont már nagyjából 3 ember, ha tartja is még. A tél, a hideg hónapok, a sötétbe burkolózó napok tényleg alkalmasak az új évben az új énre, az új életre is? Mindenki fogyókúrába, életmódváltásba, új szokásokba, nagy változásokba kezd, miközben a természet ilyenkor pihen, terméketlen, lassú? Normális, ha mi se érezzük, hogy január 1-től szeretnénk megváltani a világot? És az, ha egyáltalán nem vágyunk új én-re, mert jó a régi is? És ha mégis? Ismét Kollár Annát hívtuk vendégül, aki rengeteg jó gondolatébresztőt hozott és mi is elmeséltük, hogyan állunk az új évhez, nem csak az elejéhez, hanem úgy az egészhez.

- Még mindig nem alussza át az éjszakát a gyerek? Majd én elmondom, mit csinálj! - Tudtad!? A Juli a másodikon babakajával eteti szegény gyereket, ahelyett, hogy főzne neki. - Az Eszter meg már 1,5 évesen bölcsibe adta a gyerekét, csak hogy visszamehessen dolgozni. Hát milyen Anya az ilyen!? - A Kata meg állandóan panaszkodik, pedig velem ellentétben nem is csinál semmit, nem dolgozik, csak otthon van egész nap a gyerekkel... Ha nem mardos a lelkiismeretfurdalás kellően, hogy elég jó anya vagy-e, garantált, hogy ha felmész a közösségi oldalakra és beleolvasol pár kommentbe, vagy lemész a játszótérre, pillanatokon belül kifejezetten sz@ranyának érzed majd magad. És erre az állapotra sok esetben pont azok az anyatársaid juttatnak el, akik ugyanúgy nap mint nap vívják meg a csatáikat - legtöbbször önmagukkal. Miért akarunk mindenbe beleszólni? Miért bántjuk a másikat azért, mert máshogy csinálja? Miért akarjuk mindenképp meggyőzni a másikat arról, hogy nekünk van igazunk, vagy hogy csakis az a tuti, amit és ahogy mi csinálunk? És életünk legszebb, de egyben legérzékenyebb és legfárasztóbb időszakában miért vagyunk mi anyák sokszor olyan kegyetlenek egymással is? A mom-shamingről beszélgettünk Nemes Nóra gasztroújságíróval, aki kisgyermekes édesanyaként jelenleg maga is igen érintett a témában.

Gyermekem lesz, anya leszek. Olyan sokan képzeljük el az anyaságot a 9 hónap alatt, aztán amikor megszületik a babánk és a kezünkbe adják, rá kell jönnünk, hogy mostantól ennek az apró lénynek az életben tartása a mi feladatunk. Van, akinek megy, mint a karikacsapás, mintha mindig is ezt csinálta volna és van, akiknek kicsit nehezebben megy az összeszokás a babával. Az anyává válás során annyi gyönyörű pillanat van, de lehetnek olykor huppanók is, amiket lehet, hogy éppen nem így képzeltünk el. Olykor elbizonytalanodunk, vagy nem megy minden úgy, ahogy terveztük. Ettől senki sem lesz kevesebb vagy rosszabb édesanya. Mindannyian mások vagyunk, más-más kihívásokkal, feladatokkal, amikor megszületik a gyermekünk. Erről beszélgetünk ma humorosan, de nagyon is őszintén Ráskó Eszter humoristával, aki elárulja milyen volt számára az anyaság első hónapjaiban arra a bizonyos lelki hullámvasútra felülni.